Milyen lesz az új szakképzés?

A várakozások nagyok, de a megújult szakmai képzésekről az előnyei mellett, sokan sokféle kritikát fogalmaztak már meg, melyek többnyire elsietettségről, viták és elemzések hiányáról szóltak. Ezeket meg tudja erősíteni olyan szakember is, aki belülről látja az oktatás rendszerét, de még emellett más problémákra is felhívná a figyelmet.

Olyan oktatási rendszer, mely igazodik a gazdaság igényeihez

A szakképzés rendszerének átalakítására azért van szükség, mert a gyorsan változó ipar igényeihez kell megfelelő munkaerőt képezni. Arról sem kell megfeledkezni, hogy emiatt, minden szakmai területen folyamatos továbbképzésre van szükség. Az OKJ-s listán 760 szakma szerepelt. A szám lecsökkentésére azért van szükség, mert a listán sok a túlspecializált, egymást sokszor átfedő szakképzettség. Ráadásul akadt olyan is, amely nem felel meg a munkáltatók által definiált követelményeknek. Tehát ezt a régit már nem érdemes finanszírozni, egy olyan rendszert kell felállítani, mely a gyorsan fejlődő gazdasághoz igazodik.  A szakmák újraosztása 19 ágazatban azért zajlott le, hogy az idei felvételin már egy teljesen új választék várhassa a szakképzésbe jelentkezőket. Az alapszakmákat 5 éves technikum és 3 éves szakképző iskolarendszeren belül oktatják majd, a felnőttképzés rugalmasan alakítható lesz a szinte korlátlan, specializációs részszakképesítésekkel. Az új rugalmas rendszerben a munkaerőpiac által igényelt szakmához lehet igazítani a képzéseket. A gazdaság szereplői és a szakképzési szakemberek támogatják az iskolában tanulható, széles alapozású szakmák kiemelését, külön kezelését, és a felnőttképzés rugalmasabbá tételét. Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Nemzet hasábjain hozzátette, a szakképzés karriert, másrészt felzárkózási és felemelkedési lehetőséget is biztosít. Ez eddig tiszta sor, de nézzük az érem másik oldalát is, mivel kapcsolatban fogalmaztak meg kritikát a szakemberek. 

Az elképzelés jó, de előkészítetlen

A Mérce.hu úgy fogalmaz, hogy nagy probléma, hogy az átalakításra túlságosan gyors tempóban, kellő előkészítés és ellenőrzés nélkül kerül sor, és az új rendszerre való érdemi felkészülésre sem áll majd rendelkezésre elég idő. Aggasztónak tartják, hogy nem lehet tudni arról, mi lesz a humán szakképzésekkel. Az elképzelésekről a felnőttképzési szakma képviselőivel előzetesen nem egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Habár készségtanácsokat hoztak létre, azzal a céllal, hogy közvetítsék a gazdaság igényeit a szakképzés felé, de a tanácsok tagjai önkéntesen vesznek részt a munkában, nem feltétlenül reprezentálják a szakma teljes spektrumát, nem kötelesek egyeztetni az ágazati szereplőkkel. Egy részük nagyon komolyan veszi feladatát, de összességében nem bízhatunk munkájuk megfelelő minőségében, mert a tanácsok nem kaptak egyértelmű útmutatást.

A Civil Közoktatási Platform is az előkészítetlenségre helyezi a hangsúlyt, és kiemelik, hogy önmagában a szakképesítés átalakításától nem várhatók eredmények. Hiányolják az elemzéseket. Azt mondják, jó lenne kockázatelemzéseket készíteni és először ott bevezetni, ahol a legkisebb a rizikó. De ennek elmaradása megint csak a sietségre fogható. Egy új szakképzési rendszer bevezetésekor sok teendő tornyosul: jogszabályalkotás, szakképzési lista megalkotása, felvételi rendszer kidolgozása, képzések meghirdetése, kerettanterv megalkotása, tananyag megalkotása, gyakorlati képzés átalakítása, tanárok felkészítése. A Civil Közoktatási Platform sérelmezi, hogy nem foglalkoznak a fogyatékosságban élők szakképzésének speciális problémáival. Lesznek-e számukra oktatható részszakképesítések? Úgy vélik nem átgondolt a ki- és bemeneti feltételek szabályozása, és a pedagógiai szempontok sem kapnak figyelmet.

Puding próbája az evés

Egy neve elhallgatását kérő forrásunk belülről látja a szakképzés rendszerét, saját tapasztalatait osztja meg. Azt mondja, hogy igaz, hogy az állam által szabályozott és elismert szakképesítések száma más országokban lényegesebb kevesebb, mint nálunk, de szerinte a fő kérdés nem az, bevezessék-e a külföldön már jól működő szakképzési struktúrát, hanem az, hogy felkészült-e a magyar oktatás jelenlegi rendszere arra, hogy ezeket le tudja másolni. Vagy a puding próbája az evés?  Ő is megerősíti, hogy a bevezetés nagyon előkészítetlen, nincs vagy ritka az egyeztetés. Régen, a szakmai szervezetekkel megbeszélték, vagy a gyakorlati oktatók értekezletén megvitatták a szükséges teendőket.  

Erről már kevesebb szó esik, de problémának látja azt is, hogy kevés a szakmai képzésben a gyakorlati oktató, mert például nem népszerű a műszaki oktatói vagy mérnöktanári pálya. „Ennek nyomós oka a fizetés, mely kezdő műszaki szakember esetében egyáltalán nem, vagy alig haladja meg a garantált bérminimumot. Mérnökként a versenyszférában ennek 2-3-szorosát is megkereshetik” – mondta. A 2016. szeptember 1-el bevezetett szakgimnáziumnak elnevezett középiskolák, most technikummá változnak. A szakember úgy véli, itt is a szaktanári feltétellel lesz a baj, nem csak az a gond, hogy nincsenek elegen, hanem kevesen vannak azok, akik technikumi szinten tudnak majd oktatni. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a szakképzésben tanítókat oktatóknak minősítik át. Ez a pedagógiai szakmán belül feszültségeket fog okozni, mert a szakképzésben átlagosan 30%-kal akarják emelni a béreket.

Pölöskei Gáborné azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy a tankönyvek újraírása helyett a digitális tananyagok fejlesztésére van szükség. A mai fiatalok sokkal fogékonyabbak a multimédiás tartalmak befogadására. A gyakorlati oktatási szakember mégis úgy véli, nagy probléma, hogy nincs megfelelő tankönyv. Azt mondja, a mai tankönyvek összeollózottak, úgy tűnik, újabbak nem lesznek, pedig egységes technikumi könyvek kellenének. Ennek hiányában a tanár készíti el a jegyzeteket az internetről, illetve saját anyagaiból. A digitális formával nincs probléma, de kell a jó tartalom. „A régebbi és jó tankönyvek megújításáról azért sincsen szó, mert nagyon kevés összeget kap az írója, ez komoly munka ahhoz és nem éri meg”- teszi hozzá.

Több helyen az a vád éri az oktatást, hogy olyan mintha szándékos lebutítás folyna. A szakember véleménye az, hogy ennyire nem lehet sarkosan fogalmazni, mert mindenki látja, hogy ez hova vezet. De tény, hogy az egyeztetések hiánya, a gyors átvitel, a szakmai vita hiánya miatt ez inkább visszafejlesztésnek látszik. Azt mondja a szakképzésnek komoly anyagi vonzata van, nem akarnak ide invesztálni.

Megosztás
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter