Kutatás: sokan nem tudják, kihez forduljanak, ha jogi problémájuk akad

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) készített egy országos felmérést, amelyben több mint 500 választ összesítettek arról, hogy mennyi információnk van arról, hová fordulhatunk jogi problémák esetén.

Bízunk a jogászokban

A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada bízik a különböző területeken dolgozó jogi szakemberekben: bírókban, közjegyzőkben, ügyészekben és ügyvédekben. A felmérés ugyanakkor rávilágít arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ügyeikkel, mely jogi hivatásrend képviselőit, vagy intézményeket érdemes keresniük. A kitöltők alig egyharmada (29 százalékuk) tudta csak például, hogy ügyvédet vagy közjegyzőt érdemes felkeresnie, ha szerződést szegnek vele szemben, például, ha egy vállalkozó, akinek már előleget is fizetett, nem végzi el a munkát. Tévedés, hogy ez esetben a Kereskedelmi és Iparkamarához vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez vagy a helyi önkormányzathoz kellene fordulni.

Ne a rendőrségre menjen, ha kárt okozott a szomszéd!             

Ha a szomszéd kertjében kidőlt fa megrongálná a gépkocsiját, és a szomszéd nem akarná megtéríteni a pár százezer forintos kárt (és a biztosító sem), csak az emberek alig egyötöde fordulna közjegyzőhöz, és indítana fizetési meghagyásos eljárást, ami a 3 millió forint alatti pénzkövetelések visszaszerzésére szolgáló jogi megoldás. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde, tévesen rendőrségre menne, bírósághoz fordulna vagy az önkormányzathoz.

A kitöltők 42 százaléka tudta, hogy érdemes közjegyzőt felkeresnie, ha pereskedés helyett inkább egyezséget kötne a vele vitában álló féllel, és biztosra szeretne menni, hogy az egyezségben foglaltak valóban teljesülnek. Jelentős számban voltak azok, akik szerint a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezséget házilag is készíthetnek (19 százalék), ha azt két tanú is aláírta, mások pedig azt gondolták, hogy ilyet csak bíróság (8 százalék) vagy ügyvéd (31 százalék) előtt érdemes kötni.

A bíróság után már csak a bírósághoz lehet fellebbezni

A bírósági eljárásokkal és fellebbezési lehetőségekkel kapcsolatban is sok tévhit él az emberek körében. A kitöltők kevesebb mint fele tudta, hogy akkor is bírósághoz kell fordulnia, ha az elsőfokú bíróság egy ügyben nem neki ad igazat. A többség viszont ebben az esetben, nem a bíróságon fellebbezne, hanem tévesen az ügyészségre menne.

Van, amiben tájékozottak vagyunk

Ellenben néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek. A kitöltők több mint fele (61 százalék) helyesen közjegyzőhöz fordulna és fizetési meghagyásos eljárást indítana, ha egy ismerőse nem akarná visszafizetni neki a háromszázezer forintos tartozását. Ugyanakkor minden tizedik kitöltő azt vallotta, hogy nem tenne jogi lépéseket, hanem inkább elfogadná, hogy nem kapja vissza a tartozást.

A felmérést kitöltők majdnem háromnegyede (72 százalék) tisztában volt vele, hogy bírósághoz kellene fordulnia, ha jogellenesen bocsátanák el az állásából, ugyanis ilyen ügyekben a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el. Csupán 1% gondolta úgy, tévesen, hogy ilyenkor is rendőrségre kell menni.

Az online kérdőívben a legtöbb helyes válasz a végrendelettel kapcsolatos kérdésre érkezett. Tízből kilencen tudták, hogy közjegyzőnél vagy ügyvédnél érdemes letétbe helyezni a végrendeletet, ha azt szeretnék, hogy az mindenképp előkerüljön a hagyatéki eljárásban.

„A jogérvényesítésünk gátja lehet, ha nem tudjuk, melyik az a hatóság vagy szerv, akihez fordulnunk kell. Ugyanis nagyon szigorú határidők vannak egyes eljárásokban, amelyekből könnyen kicsúszhatunk, ha nem tudjuk, milyen úton érdemes elindulnunk a probléma megoldásához” – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint így egyre távolabb kerülhetünk a megfelelő érdekérvényesítéstől. „Az ilyen felmérések azért hasznosak számunkra, mert megmutatják, hogy melyek azok a területek, ahol érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az állampolgárok általános jogi ismereteinek bővítésére” – teszi hozzá.