Amitől élhető egy város

Mitől élhető egy város, mitől lesz hangulata? Meghatározza sétáló utcáinak, tereinek kialakítása is. A korzók, autómentes övezetek megteremtésének fontos kritériuma funkcionalitásuk, és az, hogy kapcsolódnak-e ehhez életminőségbeli változások. Vajon Szolnok város esetén hogyan érvényesülnek ezek a kritériumok?

Ha a sétáló utcák, terek kialakulásának rövid történeti áttekintéséből indulunk ki, akkor elmondhatjuk, hogy ezek sajátosságai, jellemzői lépten-nyomon felfedezhetők itt a városban is. Például a középkori település piactereinek hangulatát idézi a mai Kossuth tér, nyüzsgő emberek kavalkádjával. De a 19. századi második ipari forradalom hatására keletkezett új közterekre és a különféle funkciókra is találunk példát Szolnokon. Ilyen, a reprezentatív térnek minősülő Eötvös-tér, (Gólya park), vagy a sétaterek, korzók megjelenésére válaszul, francia kert mintára, kialakított Verseghy park. A 20. század második felének település szerkezeti modelljeiben, a városmag jellemzője a vertikálisan magas beépítés, magas bérleti díjak, és ebből fakadóan főként az üzleti funkciók. Szolnokon ide sorolható a Vízügyi székház és környéke.

A 21. században jelentek meg Európa városaiban, az autóktól elzárt, belső városrészek, ahová az emberek kifejezetten a séta kedvéért mennek, és ma már egyre nagyobb figyelem helyeződik a fenntarthatóság, környezetvédelem, az egészséges élettér és az élhető városok kialakítására is. A sétálható városrészek, fákkal, zöld növényekkel borított térszínek létrehozása ellensúlyozza a zaj, a zsúfoltság, a légszennyezés növekedése miatt fokozatosan romló városi környezetet, mely hatással van az emberek életminőségére és a születéskor várható élettartamára is. Tapasztaljuk, hogy a városszéli hipermarketek az autóhasználatot helyezik előtérbe, ezzel is növelve a környezetterhelést, és ennek inverz folyamata zajlik a belvárosi plázák forgalmával.

Azonban ne felejtsük el, hogy ezen övezetek létrehozását átgondolt tervezésnek kell megelőznie. Azzal, hogy autómentessé teszünk, egy hídra vezető főutcát még nem válik funkcionálisan sétáló övezetté. A sétálóövezet jellemzője, hogy funkcióval bíró térséget foglal magában, melyben 7-8 perces könnyű sétával elérhetők a városi lakosság fogyasztói kosarában található kategóriák: élelmiszer, szabadidő és kultúra, közlekedés, szolgáltatások, kiskereskedelem, vendéglátás, lakásszolgáltatás, egészségügy, oktatás, ruházat, szeszesital és dohányáru, egyéb szolgáltatások, lakberendezés és barkácsáru.

Az így kialakított városrészek nemcsak gazdasági, hanem életminőségbeli változásokat idéznek elő. A szolgáltatások mennyisége és minősége is növekszik, a kellemes környezet által élhetőbbé válhatnak városaink.

Négy tényező, mellyel számszerűsíthetővé válik a sétálhatóság (walkability):

1. biztonság – megfelelő szélességű-e a járda, hogy a gyalogos biztonságban érezze magát az elhaladó járművekkel szemben;

2. elérhetőség – a környéken élők által naponta használt szolgáltatások gyalogos távolsága;

3. kényelem – az adott környéken mennyire könnyű és kényelmes sétálni;

4. vonzerő – a térfalak, zöld elemek, közterek érdekesek-e a környéken elhaladó helyi lakosok

(Forrás: lechnerkozpont.hu, foldrajzitarsasg.hu)