Amiért élhetetlen lehet nyaranta a város

A klímaváltozás ma már nem az a helyzet, amire csak úgy legyinthetünk. Saját bőrünkön tapasztaljuk a forró nyarak kellemetlenségeit. A megyeszékhely annak a régiónak a része, mely a jövőben a hosszabb, több napos hőhullámok áldatlan hatásait tapasztalhatja. Mire kellene ügyelni a városok vezetésének? Miben segíthet a lakosság? A klímaváltozással kapcsolatos országos felkészületlenségről a 444.hu-nak nyilatkozott a szakértő.

Az Ernawell tanácsadó cég igazgatója, Szebeni Dávid az önkormányzati szektorban eltöltött tízéves tapasztalata alapján elmondta, hogy kevés helyen szempont a városvezetésben a klímaváltozásra való felkészülés. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy létfontosságúak a hosszútávú előrejelző modellek, melyek a települések várható időjárási viszonyait próbálják megmutatni.

A Magyarországon készült ilyen előrejelzési modell szerint az ország déli, dél-keleti, és keleti részén a hőhullámos napok száma meghaladhatja az évi 40-et. Békéscsaba, Szeged, Debrecen mellett Szolnok is ebbe a régióba tartozik. Fel kell készülnünk arra, hogy nyarak sokkal melegebbek lesznek és a hőhullám miatt szinte élhetetlen napokra számíthatunk. Szebeni Dávid szerint a városok vezetésének az a feladata, hogy egyrészt az épített környezetet kell ellenállóbbá és védetté tenni másrészt pedig a közösség, a lakosság bevonásával meg kell valósítani az együttműködést.

Mindenki emlékszik a nyárelejei nagy esőzésekre. A megyeszékhelyen is szinte árvizet okozó csapadék miatt a vízben ragadt autókról bejárták a fotók az internetet. A szakember szerint Magyarország vízgazdálkodási rendszerére az évtizedes hanyagság a jellemző. A szocializmusban központilag szabályozták a vízgazdálkodást, ám a rendszerváltás után a forráshiányos szakmai társulások képtelenek voltak megoldani a települések vízelvezető rendszerét. Van ahol belepte a sás, máshol hulladékot hordtak rá, vagy egyszerűen beszántották, így nincs hova elmennie a lezúduló csapadéknak. Szebeni Dávid szerint foglalkozni kellene a városokon belüli víztározók építésével is és a záportározók létrehozásával, lakossági szinten pedig az útmenti árok segítene elvezetni a vizet. Probléma az is, hogy a csapadékkezelő kapacitás kiszámításánál olyan átlagokat vesznek figyelembe, melyek csak lassan tudnak lépést tartani a megváltozott időjárási jelenségekkel.

Fontos kritérium lenne a klímaváltozással kapcsolatos védekezés során, hogy a városoknak tudniuk kellene vészhelyzet esetén, az országos hálózatról leválva önállóan működni. Például áramkimaradás után a helyi energiaforrások tudnák üzemeltetni a fontosabb intézményeket. Ezek nem megvalósíthatatlanok, de alig látni kísérletet a megvalósításukra. A helyben megtermelt energia sokszor olcsóbb is tud lenni, mégis kevés településnek van energiatermelő parkja. Ösztönözni kellene a lakosság napelemes beruházásait is nem csak az uniós hitellehetőséggel, hanem egy központi programmal is.

Az OMSZ és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer honlapján elérhetők olyan térképek, melyeken a következő évtizedek klímája látható. Ezek segítségével minden városvezetés ellenőrizheti, hogy a közintézmények a nyári melegben hogyan közelíthetők meg, van-e árnyékos parkoló. Általában az óriási lebetonozott, pár, apró fával díszített parkolók a jellemzők. A kórházak, egészségügyi intézmények megfelelő klímatizálása a járványügyi kockázatokat is csökkentik. Az infrastruktúra mellett a közösségi összefogás, alulról szerveződés is szükséges. Egy katasztrófa után lehet, hogy a közelünkben élőkre leszünk utalva vagy nekünk kell segítséget, menedéket nyújtani. Az ezzel kapcsolatos felkészülés Magyarországon gyakorlatilag még sehol sem tart annak ellenére, hogy erre uniós forrás is létezik. Az önkormányzatok munkáját más európai városok jó példái is segíthetik. A szakértő azt tapasztalja, hogy a legtöbb hazai településen nem foglalkoznak ilyesmivel, sem idő sem pénz nincs a hosszútávú tervezésre.

(Forrás: 444.hu)


Megosztás
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter