A szolnoki Meder utcát idén többször elöntötte a víz, a városvezetés évekig nem tett semmit

A klímaváltozás miatti özönvízszerű esőzések, vagy a pénzhiány miatt elhanyagolt és a rosszul megépített csapadék-elvezető rendszer miatt Szolnokon a Meder utcában visszatérő probléma, hogy a területet elönti a víz. Szolnokon nem csak itt van probléma. A Meder utcaiak megszervezték magukat, kézbe vették az ügyüket, mert eddig még komolyabb segítséget sehonnan nem kaptak.

Térdmagasságig érő vizesedési foltok a falakon, a még száradó ház helyiségeiben felpakolt tárgyak, bútorok, egy teljesen tönkrement kanapé, használatra már alkalmatlan hőtárolós kályha. Ez a látvány fogad Szabó Éva portáján a szolnoki Meder utcában. A belvárostól öt percre lévő hangulatos kis utca egyike Szolnok azon hat pontjának, amelyek a nagy esőzések során kritikus helyzetbe kerülnek, elönti a területet a víz. Ám nem csak a nagymennyiségű csapadékvíz a probléma.

„Megfigyeltük, amikor megérkezik az eső, kis idő múlva már nem bírják a csatornák, egy darabig alacsony a vízszint, aztán egyszer csak a csatornából el kezd nőni-nőni, duzzadni. Ez már viszont a szennyvíz” – magyarázza Szabó Éva. A villámesőzések során 6-8 órára is szükség van, hogy teljesen elvonuljon a víz.

A gondok 2009 után kezdődtek

A gondok az utcában és az ebből nyíló utcákban lakók szerint akkor kezdődtek, amikor 2009-ben átadták a felújított csatornaszakaszt. „2009 áprilisában megtörtént az átadás és 2009 júniusában már eláztunk, mert feljött a víz” – mesélték. Szabó Éva elmondta, a családja az 1960-as évek óta itt él, és nem emlékeznek rá, hogy korábban ilyen problémák lettek volna. Éva édesanyja először 2009-ben fordult panasszal a hatóságokhoz. Ezekről rövid feljegyzéseket is készített, amelyek szerint rá egy évre is elöntötte a víz az ingatlanjukat.

Előre nem látható, amit elismert?

Ugyanis Szolnoknak nemcsak a saját, hanem 13 környező település vizeit is el kell vezetni. Szabó Éva megmutat egy olyan levelet is, amely tavaly kelt és abban az akkor keletkezett kártérítési igényüket vis maiorra hivatkozva visszautasította a VCSM. Szabó Éva nem érti és cinikusnak tartja, hogy előre nem látható eseménynek tekintik a korábban általuk is ismert és elismert, valamint rendszeresen visszatérő problémát.

Ezen a nyáron már egymás után ötször (!) kellett szembenézni a Meder utcaiaknak és a környékbelieknek az áradattal: négyszer júniusban, legutóbb pedig július 26-án, vasárnap. Térdig érő vízben mentik az értékeiket és joggal féltik az egészségüket. Volt olyan, akinek a mosógépébe került a fekáliás víz, és egyeseknek több napig volt hasmenése is. Akik szennyvízzel dolgoznak, azoknak kötelező az oltás. A fertőtlenítés miatt segítséget is kértek, de elmondásuk szerint amennyit kaptak, nem volt elegendő.

Fordultak ebben az ügyben az önkormányzat krízisvonalához, s emellett a katasztrófavédelemhez is, de mindkét helyen csak ígérgettek nekik. Amikor kijöttek fertőtleníteni, „fehér port az utcán lévő csatornanyílásokra szórtak, de a zöld területek, udvarok, házak kimaradtak” – írták egy Facebook bejegyzésben.

Müller Cecíliához fordultak

Szabó Éva is elmondta, hogy fertőtlenítőszer nyomai valóban látszódtak az úttest szélén, de be kellett volna menni a lakókhoz is. Megoldást keresve Müller Cecília országos tiszti főorvoshoz fordult július 6-án, aki válaszlevelében részletezte a szennyvízzel érintkezés járványügyi kockázatait, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az ablakon át odasereglő egészségügyi kártevők ezt messzebbre is terjeszthetik. Ezeken kívül azt hangsúlyozta, hogy az ingatlan fertőtlenítéséhez szakember segítsége kell. Hozzátette, átadták az ügyet kivizsgálásra a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóságnak.

A villámesőzések, ahogy már említettük, más pontjait és érintik a városnak. Ebből az egyik legismertebb a Széchenyi városrészhez vezető aluljáró, amely ilyenkor rendszeresen megtelik vízzel. Az erről készült képekre viccesen még sétahajót és tengeralatti járót is montíroztak. Tavaly az országos sajtót is bejárták azok a fotók, amelyeken az aluljáróban a hatalmas víztől ellepett autók vesztegeltek. Az extrém esőzések során egy másik aluljáró, a szolnoki vasútállomás vágányaihoz vezető is használhatatlanná válik.

Az utcafórumon elbeszéltek egymás mellett

A Meder úton a júniusi folyamatos esőzések miatt pattanásig feszült a helyzet. Szabó Éva létrehozott egy Facebook csoportot ahol kibeszélték panaszaikat. Végül úgy döntöttek nyílt levélben fordulnak az önkormányzathoz, hogy segítsenek megoldani az évek óta húzódó ügyüket. Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester július 15-re utcafórumra hívta a Meder úton és környékén élőket. A fórumon azonban kiderült, a földalatti csatornák mellett a kommunikációs csatornák is eldugulhattak.

A polgármester arra reagálva, hogy nem segítettek kellően a fertőtlenítésben, azt állította: azoknak, akik szóltak, az önkormányzat vitt fertőtlenítőszert. Többen jelezték, hogy akkor ez útközben valahol elveszett. Magyarné Bede Marianna, a VCSM műszaki igazgatója elmondta, a vízmű is igyekezett segíteni azoknak, akik kérték. Az utcafórum résztvevői nemegyszer elbeszéltek egymás mellett. A polgármester azt hallotta az itt lakóktól, hogy ez egy minden évben többször előforduló probléma. A hivatalnak arról van tudomása, hogy vannak évek, amikor volt ilyen.

Nemegyszer maguk oldották meg

Az ott lakók elismerték, előfordult, hogy nem szóltak. Elsősorban azért, mert a gyors és hatékony munka érdekében, menteni a mentendőt, maguk oldották meg a problémákat. Nyilvánvaló az indulat a károsultak részéről, hiszen ők a saját, Meder utcai gondjaikat nézik. A hivatal és a szakemberek viszont komplexen, felülről nézik a vízelvezető-rendszer időkénti elégtelen működését. Véleményük szerint a nagy víz keletkezésének egyik oka a helyiek felelőtlensége – a hivatal szerint ezt jelzik a betemetett szikkasztóárkok és házak előtti betemetett átereszek is. Ugyancsak sokan vezették be direkt a házuk esővíz-elvezető csatornáját a szennyvízcsatornába. De említették a nem karbantartott, részben vagy egészben eltömődött csatornákat is.

A feszültség érezhetően enyhült mindkét részről, amikor hétköznapi, hatékony megoldásokat ajánlottak a lakosoknak. Így azt, hogy az egészségük védelmében védőoltásokat kapnak, megtérítik orvosi költségeiket, egyeztetnek az ÁNTSZ-szel, további segítséghez jutnak a fertőtlenítéshez. A város 150 ezer forintos gyorssegélyt ad a károsultaknak. A vízmű műszaki igazgatója ígéretet tett, hogy július 20-tól telepítenek a Meder utcába egy szivattyút, amelyhez egy állandó készültségben lévő kezelőszemélyzetet biztosítanak.

A szivattyú telepítése azonban felemásra sikeredett. A gépnek egy kis házat vagy bódét kellene építeni, de ez még nem történt meg. Így amikor szükség van rá, akkor a helyi vizesek teherautón hozzák ki és helyezik ütembe. Mindenki tudja, ez csak átmeneti és szükségmegoldás.

15 milliárdos beruházás szükséges

A VCSM szerződést köt hamarosan az Országos Meteorológiai Szolgálattal a pontos előrejelzések érdekében. Így a vízmű központjában monitorokon figyelik a viharmozgásokat, hogy amikor eléri a térséget, időben tudják indítani a szivattyút. Persze ezek még mindig nem a valódi megoldások. Első körben a tehermentesítést próbálják elvégezni azzal, hogy más városrészekben egy körárok és a Görbe-ér segítségével fogják elvezetni a vizet. Ennek lényege, hogy ne az alacsonyabban fekvő pontokon gyűljön össze nagy mennyiségű víz.

Ezzel és a szivattyúval sem garantálhatják, hogy egyáltalán nem lesz itt víz, de talán kevesebb lehet. A végleges megoldást a polgármester ismertette: egy 15 milliárd forintos kormányzati segítséggel megvalósítható beruházás, amelynek forrására pályázni kell, mivel egy olyan új, komplex csatornarendszer épülne ki, ahol a csapadékvíz és a szennyvíz külön csatornákon folyna el. A tervezői anyagot már elküldték az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, valamint a belügyi tárcához. A konkrét terveket még az év végéig elkészítik, és ha a forrás meglesz, jövő tavasszal elkezdik a munkálatokat. De ez a legjobb esetben is csak 2-3 év múlva szüntetné meg a Meder utcaiak problémáit.

A kérdésekre nem kaptak választ

Szalay Ferenc polgármester azzal indította a július közepén tartott utcai fórumot, hogy klímaváltozás van és nehéz felkészülni az ilyen mennyiségű csapadékra. Azt is elmondta, az intenzív esőzések okozta problémákat nemcsak Szolnok, hanem más városok, így Eger, Kecskemét, Miskolc és Debrecen sem tudta orvosolni. Megemlítette, a minisztériumokban ismertek a megyei jogú városok csatornázási gondjai. Korábban a szolnokma is beszámolt arról, hogy Magyarország vízgazdálkodási rendszerére az évtizedes hanyagság a jellemző. A rendszerváltás után a forráshiányos szakmai társaságok több helyütt képtelenek voltak megoldani a települések vízelvezető rendszerének karbantartását és fejlesztését. Hiányos továbbá a záportározók, víztározók, út menti árkok megléte, és nagy probléma, hogy a csapadékkezelő-kapacitás kiszámításánál olyan átlagokat vesznek figyelembe, amelyeket az időjárás már régen átírt.

A klímaváltozás aligha „felel” mindenért. A fórumon a lakosok éppen ezért arra is kíváncsiak lettek volna: ki a felelős, ki tervezte, ki ellenőrizte a megépült rendszert? Ezekre a kérdésekre azonban nem érkezett válasz.

(Az eredeti cikk a Magyar Narancs online-on jelent meg.)

Megosztás
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter